Erdő Péter a DVk-ról

BBC: Az utóbbi években mintha egyre több kritika érné a katolikus egyházat. Közben Magyarországon csökken például az Ön egyházmegyéjének a lélekszáma, világszerte nagyon sok embernek egyes regények, például a nagy vihart kavart Da Vinci kód, befolyásolják a katolikus egyházról kialakított véleményét. Nem érzik ezt kudarcnak?

Erdő Péter: Semmiképpen. A világ katolikusainak a száma erőteljesen növekszik. Jelenleg 1milliárd 100millióan vagyunk, és a tendencia növekvő. Az olyan publikációk, amelyek a kereszténység egészét támadják, vagy általánosan és történettudományilag is elfogadott alapvető adatokkal szemben a művészi fantáziának engednek szabad teret, azok sokszor divatosak, néha nagy példányszámban el is lehet adni őket. Ez azonban aligha szokta befolyásolni annak az üzenetnek az értékét, amelyet a keresztény egyházak és nem is csupán a katolikus egyház képvisel.

BBC: A regény egyik központi témája egy konzervatív katolikus szervezet, az Opus Dei szerepe az egyházon belül. Amikor Önt felavatták, akkor Önt is kapcsolatba hozták ezzel a szervezettel. Ön mindannyiszor cáfolta, hogy tagja lenne az Opus Dei-nek, vagy az ahhoz kötődő más szervezeteknek. Hogyan látja Ön a konzervatív vonal szerepét a katolikus egyházon belül?

Erdő Péter: A liberális-konzervatív vagy progresszív-konzervatív paradigma nem érvényes az egyházon belül. Lehet, hogy valamikor olyan helyzet volt, hogy majdnem eszerint rendeződtek bizonyos elképzelések, ez azonban ez viszonylag újkori, és a civil társadalmakban is csak korlátozottan érvényes paradigma. Az egyházon belül biztosan nem érvényes, hiszen nekünk nem pusztán azért érdekes a múlt vagy a hagyomány, mert az régi, vagy azért mert a társadalmi konszenzus ez alapján könnyebben elérhető – ha elérhető valahogyan -, hanem azért, mert egy konkrét örökséget hordozunk, ami személyesen Jézus Krisztusnak az öröksége. Minden kinyilatkoztatáson alapuló vallás, a zsidó vallás is természetszerűleg tradíció-elvű. Szüksége van arra, hogy a saját meggyőződései forrásához történelmi utat vezessen vissza. Ez a fajta tradíció-elvűség még a katolicizmuson kívüli kereszténységnek is alapvető meggyőződése. Ezen belül persze lehetnek különféle elképzelések, amik lelkipásztori szempontból máshová helyezik a hangsúlyt. Lehetnek például olyan elképzelések, amelyek egyfajta kulturális környezetre jellemzőek, és ezért különböztethetők meg másoktól. A konzervatív-progresszív pradigmának azonban ma már alig látom érvényét az egyházon belül.