A benne kifejtett "szentségtörő" állításokat neves egyházi személyiségek és művészettörténészek bírálják, újabban pedig a szerzőt már nemcsak történelemhamisítással, de plágiummal is megvádolták, s legalább tucatnyi "ellen-könyvben" igyekeztek "dekódolni" az általa leírtakat. Az írót és rajongótáborát azonban nem érdekli különösebben ez a felhajtás. Brown időközben a legsikeresebb bestsellerszerző lett. Könyvéből közel 25 millió példány kelt el, 44 nyelvre lefordították, s ma már egyéb műveiből is ötször annyit adnak el, mint John Grisham vagy Nora Roberts egy-egy újdonságából.

A Da Vinci-kódot üzleti körökben már megjelenése idején "az évszázad legjelentősebb könyves eseményének" mondták, és szakértők mindenekelőtt a jó témaválasztásban látják sikerének titkát. A New York Times "tökéletes sikerkönyvként" ajánlotta az olvasóinak, a People magazinban pedig az "elegáns krimi új mesteréről" cikkeztek, akinek műve egy évtizedek óta sikeres üzleti trendbe illeszkedik. Brown előtt ugyanis már számos sikeríró "kaszálta" meg a piacot azzal, hogy könyveiben a kitalált és valós elemeket az éppen időszerű olvasói igényeknek megfelelően keverte. Így lettek sikeresek a második világháború helyszíneit és cselekményeit felhasználó thrillerek (John le Carré), aztán az aktuálpolitika eseményeit kapcsolták össze a kitalált történetekkel (Ken Follett), majd következtek az orvosi-kórházi krimik (Robin Cook) stb. Az elmúlt években viszont a misztikum iránt nőtt meg világszerte az érdeklődés, amit előbb a Harry Potter-jelenség, majd A Gyűrűk ura-trilógia, legutóbb pedig a misztikus thrillerként emlegetett A Da Vinci-kód sikere bizonyított.

Brown regényének azonban - a felsorolt művekkel ellentétben - jelentős tovagyűrűző hatása is van.

A brit Freemansonry Today szerint az elmúlt két évben több mint húszezerrel nőtt a szabadkőművesek száma, további 18 titkos társaság létszáma pedig meghaladta a százezer főt. A regény megjelenése óta divatba jött a családfakutatás és a kódfejtés, utóbbi az egyetemeket, főiskolákat is elérte, ahol ezrek jelentkeztek a Da Vinci-kóddal vagy a középkori misztikával foglalkozó kurzusokra. Tavaly Párizsban, Londonban és Vinciben a "kódturizmus" is megélénkült. A városnéző túrák keretében tízezrek keresték fel a regény helyszíneit, s a nagy érdeklődésre tekintettel a Doubleday kiadó egy különleges, 120 fotóval illusztrált speciális útikalauzt is megjelentetett. De a filmforgatást "bevállaló" Louvre-ban is gondoskodtak speciális ajánlatról: a regényben említett termek, festmények megtekintése, fél napos idegenvezetéssel potom 135 dollárba került. Azt a kastélyt pedig, ahol egyes jelenetek játszódnak, napi 7000 dollárért lehetett kibérelni.

A jelek szerint a kódláz idén is folytatódik. Brown visszavonult ugyan a nyilvánosságtól, mert gőzerővel dolgozik a regény folytatásán, de a filmesek Ron Howard rendező irányításával, az említett helyszíneken már megkezdték a forgatást -Tom Hanksszel, Jean Renóval és Audrey Tautouval a főszerepekben. Bemutató: 2006. május 19-én (Budapesten is). Nem kétséges, hogy A Da Vinci-kód filmként is kasszasiker lesz.

Népszabadság